Egy esős nap New Yorkban kritika

 Egy esős nap New Yorkban kritika

Egy esős nap New Yorkban (A Rainy Day in New York, 2019). Woody Allen az utóbbi időben már minden különösebb lelkesedés nélkül, futószalagon gyártotta az évi egy filmjét, de a sztárok továbbra is tódultak, hogy vele dolgozhassanak és időnként még csak be-becsúszott egy Blue Jasmine-szintű remekmű. Nem csoda, hogy az Amazon lecsapott rá egy hosszú távú megállapodással.

Sikerfilm, mert ugyanolyan, mint a legtöbb Allen-film: ártalmatlan, vicces, és a valóságtól messze lévő álomvilágban játszódik. Olyan álomvilágban, ahol a húszévesek úgy élnek és beszélnek, mintha dúsgazdag manhattani nyugdíjasok lennének, ahol mindenki fehér, vagyonos és művelt, és persze ahol középkorú férfiak Lolitáknak csapják a szelet.

A történet egészen sok karaktert mozgat, ami miatt egy csöppet túlzsúfolttá válik egy idő után. Az a nem semmi, hogy valamilyen szinten még ez is jól állt a filmnek, hisz érdekes volt nézni a sok különböző, erősen bogaras karaktert. Woody Allen eddig sem tucatkaraktereket írt, s szerencsére eme jó szokását továbbra is megtartotta, több egészen különleges szereplő is fel fog tűnni a bő másfél óra alatt.

Huncutka

Related post